phone mail more_horiz
Budapestpszichológia Logo
 
https://budapestpszichologia.hu/images/articles/73/szorongasok.jpg

Minden, amit a szorongásos zavarokról tudni érdemes

A szorongás és a félelem emberi reakciók, amik gyakran megjelennek a hétköznapjainkban is. Mindez az emberi létezés természetes része, egy evolúciós örökség, amit őseinktől kaptunk. Valahol azonban van egy határ, amikor mindez nehezen elviselhetővé válik, megnehezíti az életünket, és ettől patológia lesz. Ebben a posztban ezekről a betegségekről lesz szó.

Pszichológiai szempontból vizsgálva, a szorongás valamilyen vélt vagy valós veszélyhelyzetre adott reakció. Nem maguk a helyzetek váltják ki a szorongást, hanem azok értékelése. Vagyis, az a döntő a szorongás kialakulásában, hogy milyennek értékeli az adott személy a szituációt. Ezeknél a betegségeknél, tehát vélt vagy valós veszélyekre adott pszichológiai reakciókról van szó, amik jelentős szenvedésnyomást okoznak ezeknek a személyeknek.

Mi a különbség a szorongás, a félelem és stressz között?

A szorongásos zavarok kapcsán gyakran belefuthat ebbe a három fogalomba az ember, ezért fontos tisztázni pontosan mit is jelentenek.

A szorongás egy nyugtalansággal, aggodalommal járó érzés, ami egy jövőben bekövetkező olyan eseményre, élethelyzetre vonatkozik, amiről úgy érezzük, hogy esetleg nem tudunk megfelelő módon megbirkózni vele, vagyis valamiféleképp tehetetlennek és kiszolgáltatottnak látjuk magunkat abban a helyzetben. Minél nagyobb ez a vélt vagy valós alkalmatlanságunk akár csak a belső, lelki megküzdésre ebben a jövőbeni élethelyzetben, annál erősebb nyugtalanság fog el minket.

A szorongást jellemzően hosszabb időintervallumokban éli át az ember, a tárgya pedig sosem a jelenben lévő konkrét veszélyforrás, ugyanis az abban a helyzetben átélt negatív érzelem a félelem. A félelem fókusza a jelenben lévő, konkrét veszélyforráson van, ami menekülésre késztet minket. A félelem tehát a jelenre, és konkrét veszélyforrásra, míg a szorongás a jövőben ránk leselkedő kissé kiszámíthatatlanabb veszélyekre vonatkozik.

A szorongásnak és a félelemnek is lehetnek pozitív és hatásai. Vannak olyan személyek, akik feszültség és nyomás alatt teljesítenek jobban. Például, elképzelhető, hogy valaki azért készül fel jobban egy vizsgára mert szorong a vizsgahelyzettől. A valódi veszélyektől átélt félelem pedig életet is menthet.

Küzdj vagy menekülj!

A harmadik fogalom, a stressz megértéséhez, első sorban azt érdemes átgondolni, mi történik a testünkben akkor, amikor valamilyen potenciális veszélyforrással találkozunk. Ilyenkor nagyon fontos változások történnek a testünkben, amik a túlélésünket hivatottak elősegíteni:

  • Sok egyéb dolog mellett a közismert stresszhormonok is termelődni kezdenek (kortizol, epinefrin és norepinefrin). Ez elősegíti a gyors és heves izomreakciót, amire szükség lehet, ha küzdenünk vagy menekülnünk kell.
  • Gyorsan megnő a vércukorszint a vérünkben, hiszen azonnal energiára van szükségünk. Nő a pulzusunk, gyorsabban veszünk levegőt, izzadni kezdünk, növekszik a vérnyomásunk is, emellett verejtékezni kezdünk és kitágul a pupillánk.
  • Az emésztőtraktusban lévő részben megemésztett táplálék nem olyan fontos, ezért az emésztést lelassítja vagy akár le is állítja szervezetünk. Minden csepp erőnkre szükség lehet, hogy megküzdjünk a veszélyforrással, ezért az emésztés mellett az immunrendszer optimális működtetése is háttérbe szorul.

Történjék bármi, a stressz, amit a szervezetünk átél, megszűnik, ha már nincs a közelben a stresszor, vagyis az a veszélyforrás, ami a stresszreakciót kiváltotta.

Modern életünkben másfajta veszélyforrások vesznek minket körül, mint azokban az időkben, amikor ez a biológiai mechanizmus kialakult. Egy városi ember sokkal több helyzetben, sokkal hosszabb ideig lehet kitéve stresszoroknak. A stressz tehát az elhúzódó, mindennapjainkban folyamatosan visszatérő, stresszreakciót jelenti. A stressz azért van rossz hatással az egészségre, mert az egészséghez hosszú távon szükséges folyamatok kárára teszi lehetővé, hogy rövid távon túléljünk egy veszélyhelyzetet.

A stressz fiziológiai értelemben hasonló dolgot jelent, mint a szorongás, de pszichológiai értelemben a stresszor váltja ki, míg a szorongás tárgya egy jövőben lévő élethelyzet. A stressz a stresszor hiányában – hazamegyünk a munkahelyünkről, nyaralni megyünk – megszűnik, a szorongás oka viszont a fejünkben van, ezért sokkal tartósabban jelen maradhat az életünkben.

A nagy problémák is apróságként kezdődnek

A hozzánk látogató kliensek gyakran említik, hogy az ő problémájuk nem is olyan nagy dolog, biztos vannak emberek, akiknek nagyobb gondjaik vannak, és nem szeretnék elvenni tőlük a lehetőséget. Ilyenkor mindig el szoktam mondani, hogy az számít, ahogy ő éli meg az adott problémakört. Természetes dolog például tömegközlekedési eszközzel utazni, de egy közlekedési szorongásban szenvedő személy számára egy félelemmel teli esemény mely fokozott szorongást és diszfunkcionalitást vált ki az életében.

A szorongástól természetesen minél hamarabb meg szeretnénk szabadulni. Fontos megfelelő megküzdési módokat használni, mert a diszfunkcionális megküzdési módok alkalmazása hosszú távon csak ront a helyzeten. Fokozott, alkohol vagy kábítószer fogyasztás, esetleg a mértéktelen gyógyszerhasználat további nehézségeket generálhat. A szorongást keltő helyzetek elkerülése sem megoldás, mert így egyre nőhet azoknak a helyzeteknek a száma, amiket el szeretnénk kerülni. A huzamosabb ideje fennálló szorongás hatására kilátástalannak és reménytelennek érzékelhetjük a helyzetünket mely depresszió kialakulásához is vezethet.

Szorongásos zavarok: Fóbiák, pánik és generalizált szorongás

A szorongásos zavarok közé több kórkép is tartozik:

  • Fóbiák: A szorongás vagy félelem tárgya valamilyen konkrét dologgal vagy helyzettel kapcsolatos. A szociális fóbiáról itt, az agorafóbiáról itt, a repülésfóbiáról pedig itt olvashatsz bővebben.
  • Pánikzavar: Intenzív félelem vagy diszkomfortérzés formájában jelentkezhet, melyeket testi és gondolkodás béli tünetek kísérhetnek. Ennek hatására halálfélelem, megőrüléstől való félelen, kontrolvesztéstől való félelem jelentkezhet. Bővebben itt olvashatsz róla.
  • Generalizált szorongás: Fokozott aggodalom és szorongás jelentkezik több szituációval és tevékenységgel kapcsolatban. Bővebben itt olvashatsz róla.

Ha úgy érzed benned is fokozott szorongás van jelen, melyet egyre nehezebben vagy képes elviselni, érdemes szakemberhez fordulnod. A Budapest Pszichológia – Pszichológiai és Pszichoterápiás Központ kollégái készséggel állnak a rendelkezésedre.

A szorongással kapcsolatos bejegyzéseink listáját itt találod.

A rossz hangulat nem depresszió

Egyre gyakrabban használják a depressziós kifejezést arra, ha valakinek rossz kedve van. Ez több szempontból sem helyes.

Fejes Nikolett

Pszichológus, művészetterápiás foglalkoztató