A következőkben bemutatásra kerülő személyiségzavar sokban hasonlít a szkizoid személyiségzavarhoz, ám mégis két különböző kórképről beszélünk. Mindkettőben megjelenik a közeli kapcsolatok hiánya, a zárkózottság és a magányos tevékenységek kedvelése, de egészen más okokból.
A legkézenfekvőbb különbség talán, hogy a szkizotip személyiségzavarral rendelkezők másként észlelik a valóságot, és ez a torzult valóságészlelés hangsúlyos tényező a megjelenésükben és a viselkedésükben is (pl.: paranormális, transzcendens hiedelmek). Lényeges kiemelni, hogy ezek a hiedelmek nem jelentenek a pszichózishoz hasonló teljes elszakadást a valóságtól, inkább a környezetük értelmezésének egy szokatlan, kontraproduktív, de jól maghatározható módjáról van szó.
A szkizotip személyiségzavar tüneti képét szociális visszahúzódás, örömképtelenség, üresség, gátoltság jellemzi. Ebben a zavarban szenvedők vágynak kapcsolatokra, ugyanakkor félnek a megalázástól, elutasítástól, ezért védekező célzattal elszigetelődnek. Vonatkoztatásos gondolkodás, szokatlan hiedelmek és mágikus gondolatok jellemzik őket. Szokatlan összefüggéseket vélnek felfedezni, különös dolgokban hisznek, és saját maguknak vagy másoknak „mágikus” vagy „természetfeletti” képességet tulajdonítanak.
Másoktól való távolságtartás és elidegenedettség miatt irreális és jelentéktelen számukra az élet, mely hatására kialakulhat bennük az üresség érzete. Ilyenkor eláraszthatja őket a félelem a nemléttől, és ezek ellen védekezésül születik meg az önmaguk gyártotta új valóság, a babonák, gyanakvások és illúziók világa.
Fokozott ingerlés hatására kibillennek pszichés egyensúlyukból, ilyenkor zavarttá, céltalanná válhatnak, melyet paranoid gondolkodás és furcsa metaforikus kommunikáció kísérhet.
A szkizotip személyiségzavar diagnózisa
A szkizotip személyiségzavar diagnózisához fiatal felnőtt kortól kezdve több különböző helyzetben meg kell jelenjenek a társas hiányosságok és nehézségek. A személyes kapcsolatok rossz közérzetet okoznak a számukra, így kerülik ezeket. Megjelenhetnek gondolati és érzékelési torzítások, valamint viselkedésbeli furcsaságok. Az alábbi tünetek közül 5 vagy több tünetnek kell megjelennie a diagnózishoz:
- Irreális gondolatok.
- Viselkedést befolyásoló szokatlan hiedelmek és mágikus gondolatok.
- Szokatlan élmények érzékelése, beleértve a testi érzékelést.
- Szokatlan gondolkodás és beszéd.
- Gyanakvás, paranoid gondolatok.
- Nem a helyzetnek megfelelő vagy beszűkült érzelmek.
- Különc vagy furcsa viselkedés, megjelenés.
- Közvetlen családtagjain kívül nincsenek közeli kapcsolatai.
- Társas helyzetekben fokozott szorongás jellemzi, mely mögött másoknak tulajdonított ártó szándék áll.
A szkizotip személyiségzavar kialakulása
A genetikai eredet mellet a szegényes stimuláció és közömbös szülői magatartás is serkentheti a kialakulását. Az érdektelen, passzív és formális családi atmoszféra nem serkenti a tanulást, és kialakítja a szociálisan visszahúzódó, interperszonálisan érzéketlen személyiséget.
Pszichoterápiás kezelésük során hatékonynak bizonyulnak a pszichodinamikus, a kognitív viselkedés és a szupportív terápiák. A terápia során nehézséget okozhat számukra a személyes élményekről való kommunikáció, szokatlan következtetések levonása, mely a terápiából való idő előtti kilépéshez vezethet.
Amennyiben úgy érzed, szakember segítségére van szükséged, nyugodtan kérj hozzánk időpontot!
A személyiségzavarokat összefoglaló írásunkat itt találod.
Update: Olvasói visszajelzésekre reagálva kiemelnék egy fontos dolgot. Nyilvánvaló, hogy nem tekinthető személyiségzavarnak vagy önmagában patologikusnak, ha valaki mágikus, esetleg a többség szàmára szokatlan dolgokban hisz. Tele van a történelem nagyszerű és sikeres emberekkel, akikre ez mind igaz. A szkizotip személyiségzavarnál azonban mindez egy káros pszichés folyamat eredménye, ami rossz hatással van a zavarral elők jólétére. Az ilyesmit szakemberek tudják eredményesen felmérni, ezért fontos, hogy laikusként ne diagnosztizáljuk magunkat vagy másokat, hanem forduljunk szakemberhez.
