Az elkerülő személyiségzavar az egész személyiséget átható félénkségben, gátlásosságban, az alkalmatlanság általános érzésében, illetve szociális hiperszenzitivitásban nyilvánul meg. A diagnózissal rendelkező embereknek erős vágyuk van, hogy szoros társas kapcsolatokat alakítsanak ki, de túl bizonytalannak érzik magukat, hogy megközelítsenek másokat és kifejezzék érzelmeiket.
Azok, akik ilyen személyiségvarral küzdenek, általában alacsony önértékeléssel rendelkeznek, és szociális interakcióik szegényesek. Gyakran csak a negatív oldalát látják az életnek, és nehezükre esik a szituációkat és az interakciókat objektív szemszögből nézni. Ez zavart okozhat abban is, ahogy önmagukat látják.
Diagnózis szerint, (melyet csak szakember állíthat fel) az alábbi tüneteknek jellemezhetik az elkerülő személyiségzavarral rendelkező személyt.
- A kritikától, helytelenítéstől és visszautasítástól való félelme miatt kerüli a jelentősebb interperszonális kontaktussal járó foglalkozásokat.
- Vonakodik másokkal kapcsolatba kerülni, hacsak nem biztos benne, hogy kedvelni fogják.
- A bensőséges, bizalmas kapcsolatokban visszafogott és zárkózott, mert fél, hogy megszégyenül vagy nevetségessé válik.
- Túlzottan sokat foglalkozik azzal, hogy társas helyzetekben kritizálják vagy visszautasítják.
- Meg nem felelés érzése miatt új interperszonális helyzetekben gátlásos.
- Önmagát társasan alkalmatlannak, személyesen nem rokonszenvesnek és másokhoz képest alacsonyabb rendűnek tartja.
- Szokatlanul vonakodó az új tevékenységek elkezdésével járó személyes kockázatvállalással kapcsolatban, mivel ezekkel zavarba hozhatják.
Az elkerülő személyiségzavarral rendelkező személyek szorongásaik, főleg szociális szorongásaik miatt keresnek segítséget.
Gyakori a kilépés a terápiából, a betegséggel járó szorongás és jelentős feszültség miatt. A terápiás munkát tovább nehezíti a szociális, emocionális és kognitív elkerülő magatartás, emiatt fokozott figyelmet kell szentelni a bizalom kialakítására a terápia során. A terapeuta-páciens kapcsolat modell lehet más kapcsolatok átértékeléséhez, mely segítheti a szociális nyitását az elkerülő személyiségzavarral rendelkező személynek.
Az elkerülő személyiségzavar kezelésében a kognitív viselkedésterápia, a sématerápia és a rövid dinamikus terápia bizonyul a legeredményesebbnek. A személyiségzavarokat összefoglaló írásunkat itt találod. A szkizoid személyiségzavar sokban hasonlít az elkerülő személyiségzavarhoz, de míg az elkerülő személyiségzavarban szenvedő vágyik mások társaságára, addig a szkizoid nem.
Amennyiben úgy érzed, hogy fennáll a lehetősége, hogy elkerülő személyiségzavarban szenvedsz, fordulj hozzánk bizalommal.
Te mennyire vagy hajlamos másokat elkerülni? - Megtudhatod a rövid önkiértékelő tesztünkből.
